Már 6 éves korom óta. Gyerekként elolvastam a lexikonok kivételével majdnem az összes könyvet, ami otthon volt. Gyerekkorom kedvence Mikszáth volt, meg Winnetou, de Cooper Nagy indián könyvét is egy nap alatt olvastam ki. Jókaitól is olvastam A kőszívű ember fiain kívül mást is, pl. Erdély aranykorát, meg A lőcsei fehér asszonyt, az Aranyembert már felnőttként, Móricz Zsigmondtól pedig az Árvácskát és a kötelező Légy jó mindhaláligot, illetve a Rokonokat, meg a Sáraranyat, de az nem tetszett annyira. Gyerekként még Móra Ferenc volt a másik kedvencem. Aztán pár éve tettem egy fogadalmat, hogy az összes kötelezőt, illetve utamba kerülő mások által ajánlott könyveket is elolvasom, amit tavaly el is kezdtem, és ezeket az olvasás élményeimet írom le ide ezentúl 🙂
Kommentek